Budapest építészete
2000-2020

"Nekem tetszik Csoóri meglátása, hogy a kép elképzelhető és végiggondolható esemény. Nem csak igaz, nem csupán tárgyszerű, hanem továbbszőhető történet. Palkó György képei is ilyenek. Kerülik a bravúros nézőpontokat, mégis izgalmasak, egyszerre tárgyilagosak és költőiek, érzelmileg kiegyensúlyozottak, pontosak, de nem lezártak. Nem telepednek rá a nézőre, azaz folytathatók, teret engednek a képzeletnek. Ha pedig a képzelet teret kap, abból új világok születnek. Az elképzelt tér önmagában is színtiszta építészet.

Ugyanígy építészet a szöveg is. A könyvben megjelenő minden írásműnek határozott, logikusan építkező szerkezete van, de hangulata is, mindegyik írás egyszerre érzelmi és értelmi töltődésű. Mizsei Anett szövegei nem képmagyarázatok, hanem önértékkel bíró alkotások. És ahogy a képek ereje sem a tárgyilagosságukban van, ezek a szövegek sem az igazságtartalmuk miatt, sokkal inkább nyitottságuk miatt izgalmasak. A sorokat saját felismeréseinkkel, sejtéseinkkel vagy meggyőződéseinkkel képzeletben tovább írhatjuk.

Somogyi Krisztina és Kovács Dániel szerepvállalása kicsit más természetű. Diszkréten működnek a háttérben, nagy gyakorlattal, összeszokott szerkesztő-párosként biztos értékrenddel választják ki az 50+1 alkotást. Nyomasztó teher lehet, hiszen ahogy Krisztina a bevezetőben meg is fogalmazta, "... tudjuk hogy a könyv nem reprezentálja átfogóan a magyar építésztársadalmat: számos jeles mesternek és a legfontosabb fiatal építészstúdióknak sincsen a fővárosban épületük." A válogatás mégis következetes, gondolatilag rendezett, jól struktúrált. Ez is építészet, az építészetről való gondolkodás egy formája, aminek szépsége szintén nem önmaga igazságában, hanem folytathatóságában van.
A könyv tervezése Sipos Balázs személyéhez kötődik. Egy szemet-lelket gyönyörködtető tárgyat vehetünk a kezünkbe. Tágas, üde térisége van ennek is, összhangban az előzőekben említett gondolatisággal. A teljes albumot ez a tágasság és üde szellemiség hatja át." - részlet Balázs Mihály 2022. április 22-ei könyvbemutatón elhangzott laudációjából.

A könyvről írták

Budapest építészete még sosem tűnt ilyen menőnek, mint ebben a könyvben - Bagi László, Forbes

A magyar építészek tehetségesek, képzettek, de sokszor nem elég erősek ahhoz, hogy végigvigyék a projektet úgy, hogy minden részlet a helyén legyen. De ez a könyv nem erről a „nagy átlagról” szól. Jóllehet a fentiek alapján ez jelenti az épített környezetünk nagy tömegét, mégis meglepő az, hogy egészen eddig nem készült még csak hasonló könyv sem. 50+1 olyan kiemelkedő csúcsalkotást, highlightot találunk benne, ami bárhol megállná a helyét.

Egy építészeti könyv esetében önmagában is érték, hogy olyan helyekre, elzárt területekre, villákba is beleshetünk, amit még sose publikáltak, vagy normál használat közben sosem látjuk így. A kötetet lapozgatva az a benyomásom támadt, hogy ezek a felvételek ennél jóval többet nyújtanak. Ha nagyon be kellene sorolni valahova, Gyuri stílusára is a történetmesélős, tengerentúli fotósok által vitt vonal a jellemző: képei élnek, és annak ellenére látványosak, hogy kerülik a „furcsa” nézőpontokat. Egy kislány áll a Müpa színpadán. Egy motoros postásfutár hajt ki a budafoki piacról. Úszók tempóznak a MOM Sport medencéjében.

Újra beleszerettünk Budapestbe ettől a friss építészeti könyvtől - Ujlaky-Gazdag István, Roadster

Véletlenül se gondoljunk egy könnyed, szubjektív listára: kiegyensúlyozott válogatást kapunk, akár a funkciókat (stadion, villa, irodaház, piac, szakrális épület, óvoda, társasház is szerepel a könyvben), akár a területi megoszlást, akár az építészirodákat nézzük, ennek köszönhetően kerültek be landmark épületek és outsiderek egyaránt, és még a reuse (újrahasználat) témakörét is szépen körüljárták.

Egy izgalmas, részben nem ismert Budapest-tabló bontakozik ki előttünk, az összhatás pedig a szövegekkel együtt lesz igazán erős. Mizsei Anett – maga is építész, aki rendszeresen publikál –, elrugaszkodott a merev építészeti leírásoktól, helyette szakmailag helyt álló, mégis mindenki számára befogadható jegyzeteket fűzött minden épülethez, de még ennél is többet tett: a válogatás változatosságát kihasználva egy-egy épületnél az életünk egy-egy kis szeletére is reflektál, mesél szórakozásról, tanulásról, elmélyülésről, az egymáshoz való viszonyulásunkról, és persze a városi létről is. Szöveg és kép egymást erősíti, együtt alkotnak egy nagyon erős egységet.

Budapest kortárs építészete egy kötetben, ahogy még nem láttad! - Mayer Kitti, Hype&Hyper

A cím és a borítókép ne rettentsen el senkit: ebben a kötetben nem pusztán a látványos közintézmények és gigantikus méreteket öltő irodaházak kerültek Palkó György fényképezőgépének lencséje elé. Bőven akad a könyvben olyan projekt is, ami jóval túlmutat az építészet fogalmán, s milyen jó, hogy ezt a szerzők és szerkesztők nyíltan felvállalták: a válogatás ugyanis nem csupán házakra és épületekre terjed ki, de olyan projekteket is bemutat például, mint amilyen a Jézus Szíve jezsuita templom játéktere, a Pesterzsébeti fürdő, a négyes metró állomásai vagy a Kopaszi-gát.

A közel 240 oldalas kiadvány átlátható, jól strukturált és élvezettel fogyasztható: csodás fotókkal és közérthető stílusban (és olvasóbarát terjedelemben!) megírt szövegekkel találkozhatunk, s ez a másik nagy előnye a könyvnek. Ahogy Mizsei Anett fogalmazott: „sokkal többet kellene építészetről beszélnünk, és az építészeknek is többet kellene építészetről beszélniük nemcsak egymás közt, szakmán belül, hanem olyanokkal is, akik nem feltétlenül értenek az építészethez”. Mindezzel mi magunk is maximálisan egyet tudunk érteni. Hiszen a ház, az épített környezet mégiscsak körülvesz bennünket, ildomos lenne értő módon közelítenünk hozzá, ez pedig csak akkor lehetséges, ha valaki segít nekünk, laikusoknak meglátnunk és megértenünk az épületek mögött húzódó értéket és értelmet. Ez a könyv ebben segít.

Egy élő város megannyi sejtje - Ujlaky-Gazdag István, Octogon Architecture&Design

Somogyi Krisztina előszava vezeti fel a projekteket, másfelől a háttérben zajló munkára, illetve a város alakulásának húsz éves folyamatára is ablakot nyit. Tágabb kontextusba helyezi a bemutatott alkotásokat, de magát a könyvet is.

Trendeken és divaton túl, az építészetet és Budapestet reprezentáló válogatás sokszínű, helyet kap benne az új mellett a régi is: foghíj, zöldmezős beruházások és iparterület rehabilitáció, átalakítás és újrahasznosítás – egy élő város megannyi sejtje.

Bevezetőjében értő gondossággal adja az olvasó kezébe képek és szövegek együttesét, amit Sipos Balázs grafikus rendezett elegánsan szerkesztett kiadványba.

2000 és 2020 között ikonikus, a városképet alapjaiban új irányba fordító nagyberuházások és szerényen meghúzódó rejtett kincsek egyaránt születtek. Előbbieket mindenki ismeri, utóbbiakat kevesek fedeznek fel. De ahogyan a városban, úgy ebben a kötetben is megférnek egymás mellett: életünk részei, melyekre Palkó György fotóin keresztül talán kicsit más szemmel tekint majd az olvasó. Szó szerint és átvitt értelemben is új nézőpontok nyílnak az oldalakat forgatva.
Budapest legismertebb arca a historikus belváros, mára azonban mégis jóval több annál. A történeti magra rákapcsolódva ma is él, fejlődik, változik. Közelebbről megfigyelve korok, rétegek – s ezeken belül – unikális építészeti alkotások kaleidoszkópja tárul fel. Közösségi életterek, parkok váltakoznak privát, meghitt terekkel: a város használatának megannyi útja nyílik meg bennük.